A Prizma EGYMI jó gyakorlatai:

A Prizma EGYMI az elkülönített oktatás és az együttnevelés területén is rendelkezik olyan jó gyakorlatokkal, amiket az Educatio Kht. minősített, és minősített jó gyakorlat listából választhatóvá tett bármely közoktatási intézmény számára, akik a jó gyakorlat adaptálását vállalják.

 Minősített jó gyakorlatok listája

  • Egységes diagnosztikus mérés óvodás kortól 8. osztályos korig, elsősorban tanulásban akadályozott sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók számára
  • Egyéni fejlesztési terv készítése
  • Kompetenciafejlesztő játékok alkalmazása
  • Az együttnevelés jó gyakorlata a XIII. kerületi befogadó intézményekben a Prizma EGYMI együttműködésével
  • Logopédiai szűrési eljárás nagycsoportos óvodások körében
  • Logopédiai szűrési eljárás 1. osztályosok körében
  • Tanulói portfólió készítése
  • Közoktatási és klinikai gyakorlatok hallgatói protokollja

Egységes diagnosztikus mérés óvodás kortól 8. osztályos korig, elsősorban tanulásban akadályozott sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók számára

A jó gyakorlat célja:

Részképességek gyengeségeinek, erősségeinek részletes feltárása a hatékony egyéni fejlesztés megtervezése és a szöveges értékelés pontos tartalmi elemeinek meghatározása érdekében

A jó gyakorlat tartalma:

A tanulásban akadályozott és más sajátos nevelési igényű (és minden egyes) tanuló fejlesztése, tanítása során nagyon fontos, hogy a pedagógus tisztában legyen azzal, hogy az adott gyermek/tanuló képességstruktúrájának fejlettsége mennyiben és hogyan befolyásolja a gyermek/tanuló nevelhetőségét, oktathatóságát, tantárgyi tanulmányi eredményét, hogy ezeknek a képességeknek a tanórai fejlesztésével a tanulók minden más tevékenységekben is sikeresebbek legyenek.

A diagnosztikus méréssel nem tantárgyi tartalmak mérése történik, hanem a tanuláshoz szükséges részképességek feltérképezése valósul meg, ami segítséget nyújt a megfelelő pedagógiai diagnózis felállításához.

A kompetenciafejlesztéshez szükséges képességek, készségek fejlettségét méri. Ennek alapján lehet meghatározni a fejlesztési feladatok rendszerét, az egyéni fejlesztési tervben megjelenő fejlesztési területeket, melyeket a befogadó pedagógusok és a habilitációs-rehabilitációs tevékenységet végző szakemberek az adott kompetenciaterületek, vagy műveltségterületek fejlesztésébe illesztenek be.

A diagnosztikus mérés során meghatározzuk azokat a területeket, amik megfelelő fejlettsége elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a gyermek/tanuló sikeres legyen a nevelési-oktatási intézményekben. Ezek olyan részképességek, amik a tanulás sikerességét befolyásolják. A részképesség-struktúra felvázolása után a meghatározott területekre egyéni fejlesztési tervet lehet készíteni. A fejlesztés eredményeként a gyermek/tanuló hozzáférése a tudáshoz könnyebbé válhat.

A diagnosztikus mérés eredményét minden esetben megbeszéljük a szülővel, befogadó pedagógusokkal, a mérés a további fejlesztési feladatok kijelölésére szolgál. Az egyéni fejlesztési terv készítéséről egy másik intézményi jó gyakorlatunk szól.

A diagnosztikus mérés kidolgozásával az volt a célunk, hogy olyan támpontokat jelöljünk ki a napi pedagógiai munka megtervezéséhez, ami segíti minden, a sajátos nevelési igényű gyermekkel/tanulóval foglalkozó szakember munkáját. Szerettük volna, ha érthető és egyszerű a mérés, amit bármely érdeklődő pedagógus alkalmazni tud, és nem szükséges hozzá speciális szaktudás.

Haszna, hogy e részképességek részletes feltárásra kerülnek. Alapja a hatékony egyéni fejlesztési terv elkészítésének, és az egyéni fejlesztés megvalósításának. Az egyéni fejlődés nyomonkövetése, ellenőrzése, értékelése ismételt év végi kontrollméréssel történik meg.

Egyéni fejlesztési terv készítése

A jó gyakorlat célja:

A jó gyakorlat célja olyan egyéni fejlesztési terv készítésének megtanítása, ami alkalmas a pedagógusok tanórai egyéni fejlesztésének megtervezéséhez és megvalósításához, és egyben alkalmas arra is, hogy a gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekkel foglalkozó más szakemberek fejlesztő tevékenységének tervezése, összehangolása megtörténjen.

A jó gyakorlat tartalma:

A tudatosan tervezett és végzett tanórai és tanórán kívüli egyéni fejlesztés következtében a gyermekek/tanulók képességei fejlődnek, készségei megalapozódnak, ezzel lehetővé tesszük, hogy a tudáshoz, tanuláshoz való egyenlő hozzáférést elősegítsük számukra.

A megfelelő egyéni fejlesztési terv segíti a gyermekek/tanulók egyéni szükségleteihez igazított fejlesztésének megtervezését és megvalósítását. A tanórai fejlesztések megtervezésével a pedagógiai tudatosság növelése, befogadó pedagógus módszertanának, eszközárának bővítése történik meg, a hatékonyabb együttműködés a fejlesztési területek felosztásával segíti a gyermekek/tanulók fejlődését, a gyermek fejlődésének nyomon követése tudatosabbá válik.

A fejlesztési terv középpontjában a fejlesztési területek állnak, és csak másodlagosak benne a tananyagtartalmak.
Az egyéni fejlesztési terv készítése során az együttműködő partnerek nyitottsága, szemléletváltása, elfogadó, befogadó légkört teremtő képessége meghatározó fontosságú. A megoldást kereső szakmai hozzáállás az egész nevelőtestületben, egyéni fejlesztéshez szükséges szakmai kompetencia szintén segíti a jó gyakorlat adaptálását.

A fejlesztés egészében résztvevő szakemberek összefogott munkája: team munka, melynek során a rászoruló gyermekek, tanulók részére nem több, hanem egy egységes fejlesztési terv készül.
A jó gyakorlat bármely óvodai csoportban, vagy iskolai osztályban jól alkalmazható.

Kompetenciafejlesztő játékok alkalmazása

A jó gyakorlat célja:

  • A jó gyakorlat célja, a gyermekek/tanulók kompetenciáinak fejlesztése, képesség és készségfejlesztési szempontokat, valamint az életkori sajátosságokat is figyelembe véve.
  • A befogadó pedagógusok számára olyan részképesség, és kulcskompetenciák fejlesztésére alkalmas játékok összegyűjtése, bemutatása, amik az óra eleji bemelegítő, motiváló, ráhangoló részben jól alkalmazhatóak, és fejlesztő hatásuk bizonyított.
  • Együttnevelés során a gyermekek/tanulók részképességeinek, kompetenciáinak fejlesztése.

A jó gyakorlat tartalma:

A kompetenciafejlesztés célja a gyermekek/tanulók egyéni képesség, készség, kompetencia szintjéhez mért egyéni fejlesztésének biztosítása, a tanulás iránti pozitív attitűd kialakítása. A jó gyakorlatban összegyűjtött játékok (kb. 600 játék) alkalmasak arra, hogy a megfelelő szempontok szerinti kiválasztás után, a gyermekek/tanulók nem a tanulást központba helyező tevékenységek során, hanem játékon keresztül váljanak alkalmassá bizonyos tevékenységek végzésére. A játékos egyéni és csoportos fejlesztések következtében a gyermekek/tanulók képességei fejlődnek, készségei megalapozódnak, ezzel lehetővé tesszük, hogy a tudáshoz, tanuláshoz való egyenlő hozzáférést elősegítsük számukra. A játékgyűjtemény játékai alkalmasak arra is, hogy az együttnevelés során felmerülő fejlesztési feladatok megoldása megfelelően történjen.

A játékgyűjtemény játékainak tudatos, tervszerű használata következtében fejlődnek a gyermekek/tanulók részképességei, kompetenciái. A gyermekek/tanulók motiváltabbá válnak a tanulás iránt. Az óra eleji játékok felkeltik a gyermekek/tanulók érdeklődését, jó hangulatúvá teszik az órákat.

A jó gyakorlat nem tananyagközpontú, és nem tantárgyak tanításához kapcsolható. A játékokat a szövegértés-szövegalkotás, matematikai-logikai és a szociális kompetenciák köré csoportosítottuk, valamint összegyűjtöttünk olyan játékokat, amik az óvodáskorú gyermekek kompetenciafejlesztését segítik. A játékok egy része munkacsoportunk tagjai által kitalált játék, más része szakkönyvekben található játékok tematikus gyűjteménye.

A játékok jól alkalmazhatóak a magyar nyelv és irodalom, matematika, ember és társadalom, ember a természetben, földünk-környezetünk, művészetek, testnevelés és sport, műveltségterületen való kompetenciafejlesztésre.

Az együttnevelés jó gyakorlata a XIII. kerületi befogadó intézményekben a Prizma EGYMI együttműködésével

A jó gyakorlat célja:

A jó gyakorlat célja, hogy az együttnevelésben részt vevő minden pedagógus számára olyan hatékony mintákat, módszereket kínáljon, ami egyrészt segíti az együttnevelést, másrészt elősegíti a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók egyéni fejlesztését, fejlődését.

A jó gyakorlat tartalma:

Az együttnevelést 1997 óta segítjük a XIII. kerület közoktatási intézményeiben. Ma már a kerület minden alapfokú oktatási intézményében, valamint több középfokú oktatási intézményben is segítjük a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését és a befogadó pedagógusok együttnevelési tevékenységét. A Prizma EGYMI utazó gyógypedagógusai rugalmasan alkalmazkodnak a gyermekek/tanulók egyéni szükségleteihez és az őket befogadó pedagógusok és intézmények igényeihez.

A jó gyakorlat különlegessége, hogy egyszerre tudunk kétféle együttnevelési modellt is bemutatni (kéttanáros modell és utazó tanári modell), és megismertetni a résztvevőkkel, valamint azt az adaptívan alkalmazható együttnevelési jó gyakorlatot átadni, ami alkalmazható bármely közoktatási intézményben, ahol nyitottak a pedagógusok az együttnevelésre.
A XIII. kerület együttnevelési jó gyakorlata kiemelten alkalmas a gyermekek/tanulók egyéni képesség, készség, kompetencia fejlesztésének megvalósítására. A befogadó pedagógusok és a gyógypedagógusok széleskörű együttműködése alkalmas arra, hogy gyermekek/tanulók egyéni fejlesztése a legoptimálisabban megvalósuljon, valamint arra, hogy a pedagógusok megfelelően felkészültek legyenek a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósítására, a szülők pedig megfelelően tájékozottak legyenek a gyermek/tanuló fejlesztéséről neveléséről, oktatásáról. A különböző gyógypedagógiai modellekben szülők számára történő bemutató órák tartása, az gyermekek/tanulók egyéni fejlesztési lehetőségeinek megteremtése hozzájárulnak a minőségi neveléshez, oktatáshoz és a sikeres együttnevelés megvalósításához.

Az együttnevelés alkalmas a pedagógiai tudatosság növelésére, a befogadó pedagógus módszertanának, eszközárának bővítésére. Az együttnevelés megvalósítása szükségessé teszi az adott csoportban, osztályban, adott gyermekkel, tanulóval foglalkozó pedagógusok team munkáját, együttműködését, ami a pedagógiai tevékenységek tudatossá válását eredményezi.
Az adaptáció haszna, az együttnevelés bevezetésének várható eredményei:

  • Minden (nem csak a sajátos nevelési igényű) tanuló egyéni haladása megvalósítható.
  • A tanulók motivációja nő.
  • A pedagógiai tervezés és a nevelés, oktatás megvalósítása hatékonyabbá válik.
  • Előtérbe kerül a tanulók egyéni igényeihez igazított tanulásszervezési eljárások, módszerek és eszközök használata.
  • A pedagógusok együttműködése felértékelődik, ez elősegíti a tantestületen belüli horizontális tanulási lehetőségek kiaknázását.

A jó gyakorlat alkalmazásához helyszíni tapasztalatszerzés alakalmával előadásokat és óralátogatásokat és óramegbeszéléseket biztosítunk. Az együttnevelés helyi viszonyokra történő adaptálásának támogatása trénerek segítségével valósul meg.

Logopédiai szűrési eljárás nagycsoportos óvodások körében

A jó gyakorlat célja:

A tanköteles korúvá váló nagycsoportos óvodás gyermekek körében a nyelvi – kommunikációs zavarok kiszűrése, a beszéd tartalmi és alaki felmérése.

  • Beszédpercepciós zavar-nehézség kiszűrése
  • Grammatikai készségszint felmérése
  • Részkészségek felmérése
  • Artikulációs hibák kiszűrése
  • Általános ismeretek, gondolkodási műveletek feltérképezése

A szűrés után a gyermek nyelvi nehézségeinek megfelelő terápiás eljárás kiválasztása, súlyos nyelvi zavar esetén Nevelési Tanácsadóba történő irányítása.

A jó gyakorlat tartalma:

A “jó gyakorlat” lehetővé teszi az egyes gyermekek anyanyelvi készségének és részképesség szintjének megismerését. Ennek ismeretében a csoportfolyamatokban egyéni, differenciált feladatokkal segíthetjük a gyermekközpontú pedagógiai eljárásokat.

A kisebb zavarok, elmaradások nem minden esetben igényelnek speciális logopédiai terápiát, gyakran elegendő a csoportfolyamatban a gyermekek egyéni szükségleteinek megfelelő pedagógiai eljárásokat alkalmazni. Ehhez az óvodapedagógusnak kiegészítő információt nyújthat a szűrési eredmény, speciális igényekre hívhatja fel a figyelmet, amelyhez megfelelő fejlesztési feladatokat rendelhetnek.

A szűrési eredményekről a szülők írásos értesítést kapnak. Ebben tájékoztatást kapnak arról, hogy az eredmények alapján szükséges-e logopédiai terápia alkalmazása. Kisebb elmaradások esetében a szülőt bevonva, home-tréning keretében történhet a fejlesztés. A szűrés alapján történik meg a logopédiai csoportba való besorolás. Az egyes területek felmérése lehetőséget teremt a további, részletes vizsgálatok kijelölésére is.

A “jó gyakorlat” egységes szakmai szemléleten alapul. Rövid idő alatt sok gyermek felmérésére ad lehetőséget. A szűrést 2-3 fős kiscsoportban is el lehet végezni. Nem eszközigényes eljárás.

A nagycsoportosok szűrése a XIII. kerületi logopédiai szakszolgálat egységes szakmai szemléletén alapul.

A szűrés tartalmi elemei:

Általános ismeretek vizsgálata

A beszéd alaki vizsgálata

  • spontán beszéd
  • artikuláció vizsgálata

A beszéd tartalmi vizsgálata

  • szókincs
  • relációs szókincs (aktív – passzív)
  • mondatértés
  • mondatalkotás

Részképességek vizsgálata

  • Téri orientáció, tájékozódás saját testen – testrészek megnevezése, irányok differenciálása
  • Auditív készségek
    • auditív észlelés, figyelem – nehéz szavak utánmondása
    • auditív emlékezet – hangok, szavak, mondatok
    • auditív differenciálás
  • Vizuális készségek
    • irányok differenciálása síkban
    • szerialitás – formák sorrendje
    • ritmikus sor folytatása – szabályfelismerés

Logopédiai szűrési eljárás 1. osztályosok körében

A jó gyakorlat célja:

Az első osztályt megkezdő gyermekek körében a nyelvi-kommunikációs zavarok kiszűrése, a beszéd tartalmi és alaki felmérése:

  • Beszédpercepciós nehézség, zavar kiszűrése;
  • Részképességek felmérése;
  • Artikulációs hibák kiszűrése;
  • Általános ismeretek, gondolkodási műveletek feltérképezése.

A jó gyakorlat tartalma:

A “jó gyakorlat” lehetővé teszi az egyes tanulók anyanyelvi készségének és a részképesség szintjének megismerését. Ennek ismeretében a tantermi folyamatokban egyéni, differenciált feladatsorokkal segíthetjük a tanulóközpontú pedagógiai eljárásokat.

A kisebb zavarok, elmaradások nem minden esetben igényelnek speciális logopédiai terápiát, elegendő az osztálytermi folyamatokban a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő pedagógiai eljárásokat alkalmazni. A szűrés után az osztálytanító képet kap az egyes tanulók adott területet érintő fejlettségi szintjéről.

A szűrési eredményekről a szülők írásos értesítést kapnak. Ebben tájékoztatást kapnak arról, hogy az eredmények alapján szükséges-e logopédiai terápia alkalmazása. Kisebb elmaradások esetében a szülőt bevonva, home-tréning keretében történhet a fejlesztés.

A “jó gyakorlat” egységes szakmai szemléleten alapul. Rövid idő alatt sok gyermek/tanuló felmérésre ad lehetőséget. A szűrést 2-3 fős kiscsoportban is el lehet végezni. Nem eszközigényes eljárás. Az egyes területek felmérése lehetőséget teremt a további, részletes vizsgálatok kijelölésére.

Az 1. osztályosok év eleji szűrési eljárása a XIII. kerületi logopédia szakszolgálat egységes szakmai szemléletén alapul, több száz gyermek vizsgálata során többször módosításra került, és az év végi 1. osztályos Meixner-féle olvasólappal összemérve hatékonysága bizonyított.
A szűrés tartalmi elemei:

Általános ismeretek vizsgálata

A beszéd alaki vizsgálata

  • spontán beszéd
  • artikuláció vizsgálata

A beszéd tartalmi vizsgálata

  • szókincs
  • relációs szókincs (aktív – passzív)
  • mondatértés
  • mondatalkotás
  • grammatikai készség

Részképességek vizsgálata

  • Téri orientáció – tájékozódás saját testen – testrészek megnevezése, irányok differenciálása
  • Auditív készségek
    • auditív észlelés, figyelem – nehéz szavak utánmondása
    • auditív emlékezet – hangok, szavak, mondatok
    • auditív differenciálás
    • auditív analízis-szintézis
  • Vizuális készségek
    • irányok differenciálása síkban
    • szerialitás – formák sorrendje
    • ritmikus sor folytatása – szabályfelismerés
    • vizuális figyelem

Tanulói portfólió készítése

 A jó gyakorlat célja:

A jó gyakorlat célja, hogy a pedagógusok számára olyan, a tanulók fejlődésének nyomonkövetésére alkalmas módszert, eszközt biztosítson, ami egyrészt segíti a pedagógusok tervező és fejlesztő munkáját, másrészt elősegíti a tanulói motiváció kialakítását, fenntartását.

A jó gyakorlat tartalma:

A megfelelő rendszerben elkészített, tudatosan vezetett tanulói portfólió segíti a tanulók egyéni szükségleteihez igazított fejlesztésének megtervezését, megvalósítását, és nyomonkövetését. A portfólió rendszer tudatos alkalmazása alkalmas a pedagógiai tudatosság növelésére, a befogadó pedagógus módszertanának, eszközárának bővítésére. A portfóliók vezetése szükségessé teszi az adott osztályban, adott tanulóval foglalkozó pedagógusok team munkáját, együttműködését, ami a pedagógiai tevékenységek tudatossá válását eredményezi.

A tanulói portfóliók használatával a tanulók képet kaphatnak saját teljesítményükről, önmagukról, ill. a szülők is figyelemmel kísérhetik a tanuló fejlődését. A tanulói motiváció kialakítására, fenntartására alkalmas portfólió rendszer kialakítása biztosítja, hogy mind a tanulók tanuláshoz való viszonya, mind a szülők iskolába járatáshoz, taníttatáshoz való viszonya pozitív irányba mozduljon el, ezzel elősegítve a neveléshez, oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítását.

Az adaptáció haszna, a portfólió rendszer bevezetésének várható eredményei:

  • Minden tanuló egyéni haladása megfigyelhető.
  • A tanulók motivációja nő.
  • A pedagógiai tervezés és a nevelés, oktatás megvalósítása hatékonyabbá válik.
  • Előtérbe kerül a tanulók egyéni igényeihez igazított tanulásszervezési eljárások, módszerek és eszközök használata.
  • A pedagógusok együttműködése felértékelődik, ez elősegíti a tantestületen belüli horizontális tanulási lehetőségek kiaknázását.

A portfólió rendszer működésének eredményességét a tanulók tanuláshoz való viszonyának értékelésével, a képesség, kompetencia fejlettség szintjének mérésével lehet ellenőrizni és értékelni.